KATICA
CSALÁDI
BÖLCSŐDE
Mondókáink
Kicsi vagyok én,
Majd megnövök én,
Esztendőre, vagy kettőre
Nagylány / nagyfiú leszek én!
Csivirintem-csavarintom
Szomszéd asszony kontyát,
Csivirintem-csavarintom,
Szomszéd uram bajszát.
Jár a falióra, tik-tak jár,
Benne egy manócska kalapál.
Ha megáll az óra,
És nem jár,
Alszik a manócska és nem kalapál.
Gomba, gomba, gomba - nincsen semmi gondja.
Ha az eső esik rája, nagyra nő a karimája.
Az esőt csak neveti: van kalapja, teheti!
Kicsi vagyok,
Székre állok,
Onnét egy nagyot kiáltok:
Boldog új évet kívánok!
Ez a malac piacra ment,
Ez itthon maradt,
Ez kap finom pecsenyét,
Ez semmit se kap,
Ez a pici visít nagyot,
Uí, uí, éhes vagyok!
/ujjakat nyújtogatva egymás után/
Cifra palota,
Zöld az ablaka,
Gyere ki te tubarózsa
Vár a viola.
Gyerekek, gyerekek, szeretik a perecet.
Sósat, sósat, jó ropogósat.
Aki vesz, annak lesz, aki nem vesz, éhes lesz!
Dombon törik a diót,
hegyormon a mogyorót,
rajta, vissza,
tessék kérem jól figyelni
és a földre lecsücsülni,
csüccs!
Kaszálj, Pista, kalapálj,
holnap délig meg se állj!
Csepereg az eső, kopog a jég, dörög az ég, lecsap a villám!
Csere-bere fogadom,
Többet vissza nem adom.
Ha vissza kéred,
Kutya lesz a béred.
Azért varrták a csizmát, hogy táncoljunk benne.
Ha rongyos is, ha foltos is, illik a tánc benne.
Hej, guci-galaguci ki-gu-ba!
Cini-cini muzsika,
Táncol a kis Zsuzsika,
Jobbra dűl, balra dűl,
Tücsök koma hegedül.
Nyuszi fülét hegyezi, hosszú bajszát pödöri.
Répát eszik ropp-ropp-ropp,
nagyot ugrik hopp-hopp-hopp.
Tarka lepke, pillangó, ici-pici lepke
Légy, kérlek, szó'fogadó, szállj le a kezemre!Épp ide, épp oda, a kis lepke megfogva:
itt van a kezemben.
-Hopp! - Elrepült!
Süssünk, süssünk valamit,
azt is megmondom, hogy mit!
Lisztből legyen kerekes,
töltelékes jó édes.
Sodorva, tekerve, túróval bélelve,
csiga-biga rétes, kerekes és édes.
Borsót főztem,
jól megsóztam,
meg is paprikáztam,
ábele-bábele fuss!
Hüvelykujjam almafa,
mutatóujjam megrázta,
középső ujjam összeszedte,
gyűrűsujjam hazavitte,
ez az icike-picike mind megette,
megfájdult a hasa tőle.
Fújja szél a fákat,
letöri az ágat,
reccs!
Ki lakik a dióhéjban?
Nem lakhat ott bárki, csak Dióbél bácsi!
Ha rácsapsz a dióhéjra, kinyílik a csontkapuja.
És cammogva előmászik vén Dióbél bácsi
csak a szádat tátsd ki,
hamm!
Csipp-csipp csóka, vak varjúcska,
komám asszony kéreti a szekerét!
Nem adhatom oda, tyúkok ülnek rajta hess-hess-hess.
Mackó mackó ugorjál,
mackó mackó forogjál,
Tapsolj egyet, ugorj ki!
Aki fázik vacogjon,
fújja körmét topogjon,
földig érő kucsmába,
nyakig érő csizmába,
burkolózzék bundába,
üljön rá a kályhára,
mindjárt megmelegszik!
Gyí paci paripa,
nem messze van Kanizsa!
Odaérünk délre,
libapecsenyére.
Hacuka-pacuka
minek ez a sok ruha?
Hogyha mindezt fölveszem,
szép kövérre növekszem.
Olyan leszek, mint egy medve,
aki ki van kerekedve!
Egy, megérett a meggy.
Kettő, csipkebokor vessző.
Három, te légy az én párom.
Négy, észnél légy!
Öt, érik a tök.
Hat, hasad a pad.
Hét, zsemlét süt a pék.
Nyolc üres a polc.
Kilenc, kis Ferenc.
Tíz, tíz, tiszta víz,
ha nem tiszta vidd vissza,
majd a cica megissza!
Sorba felállni kis magyarok,
lökni előre kis kacsótok,
buksi előre és hátra,
állj egyenesen, mint egy pálca!
A tipegő lábujjhegyen,
lássuk milyen gyorsan megyen,
karkörzéssel együtt járj,
tapsolj hármat
vége már!
Itt a fejem, itt van itt, tessék csak megfigyelni!
Ez a fülem, szemem, szám, ez meg itt az orrocskám!
Nyakam mellett két felöl, nyugszik vállam egyedül.
Jobbról-balról a karom forgatom, ha akarom.
Járok-kelek, ugrálok, két lábamon megállok!
Itt kopog, itt topog,
megérkezett a Mikulás
hopp!